Öt ok, amiért az AI bevezetési projektek elakadnak

Az AI projektek nagyon konkrét okokból tűnhetnek nehéznek. A gyakorlatban a csúszások nagy része néhány működési problémára vezethető vissza: a szükséges információ megbízhatatlan, a kimenetnek nincs gazdája, a rendszerek nem kapcsolódnak össze, az új folyamatot nem használják, vagy a pilotnak nincs meghatározott döntési pontja.

Ezek bevezetési kérdések. Önmagában a jobb modell nem oldja meg őket.

1. A szükséges információ megbízhatatlan

A terv gyakran feltételezi, hogy a termékkatalógus naprakész, a CRM karbantartott, vagy a belső dokumentáció a jelenlegi gyakorlatot tükrözi. Amint egy folyamat elkezdi használni ezeket a forrásokat, a hiányok láthatóvá válnak: elavult árak, nem elérhető készlet, vagy dokumentálás nélkül megváltozott szabályok.

A megoldás ritkán a cégszintű adatprogram. Kezdje azokkal a forrásokkal, amelyek egyetlen folyamathoz kellenek. Tisztázza, melyik jóváhagyott, hozza őket naprakész állapotba, és nevezze meg, ki felel a karbantartásukért. Egy megkeresési folyamathoz elég lehet egy aktuális árforrás, egy termék vagy készlet adatforrás, és néhány szabályzat.

2. A kimenetnek nincs felelős gazdája

A tervezetek, az összefoglalók és az ellenőrzésre előkészített anyagok nem érnek semmit, ha közös várólistába érkeznek, megnevezett címzett nélkül. Ugyanez igaz a kivételekre: ha senki nem tudja, ki kezeli a szokatlan esetet, az megoldatlan marad.

Indulás előtt nevezze meg, ki kapja a kimenetet, és rögzítse, mely esetekhez kell emberi ellenőrzés. Ide tartozik az üzleti kötelezettségvállalás, a jogi és megfelelőségi ügy, a szokatlan kérés, és minden olyan kommunikáció, ami ügyfélkockázatot hordoz. A világos felelősség biztonságosabbá teszi a működést, és a használatot is javítja, mert a csapat tudja, hova illeszkedik a folyamat.

3. A meglévő rendszerek nem adnak megfelelő hozzáférést

A régebbi rendszerekben gyakran ott van az adat, amire a folyamatnak szüksége van, csak nem modern integrációkra tervezték őket. Ez arra csábíthat, hogy egy fókuszált projektből széles körű rendszercsere legyen.

A szűkebb megközelítés általában eredményesebb: csak azokat a mezőket és irányokat kösse össze, amiket a folyamat igényel. Egy körülbelül 7000 termékkel dolgozó EU-s egészség és étrendkiegészítő kereskedőnél a készlet, a rendelések, az árak és az új termékadatok kétirányú szinkronizálása megszüntette a kézi egyeztetést, miközben mindkét központi rendszer a helyén maradt.

4. A csapat továbbra is a régi folyamatot használja

A bevezetés csendben is elbukhat. A kollégák megtartják a saját táblázataikat, a személyes postafiókjukból dolgoznak, vagy plusz feladatnak tekintik az új eszközt a meglévő folyamat része helyett.

A bevezetés tegye a kimenetet oda, ahol a munka amúgy is zajlik, tartsa meg a szükséges emberi ellenőrzést, és vonja be az érintetteket még indulás előtt. Egy klinikai kutatási folyamatban a koordinátorok közvetlenül nézték át az elkészített anyagot. A visszajelzésük alakította a működést, és a gyakorlatban is könnyebben megbízhatóvá tette az eszközt.

5. A pilotnak nincs lezárása

Egy pilot vég nélkül elhúzódhat, ha a csapat nem egyezett meg abban, mit jelent a siker, vagy mikor születik döntés. Egy jól sikerült demó önmagában nem elég alap a bővítéshez.

Indulás előtt határozzon meg egy folyamatmutatót, rögzítsen kiindulóértéket, és tűzzön ki egy értékelési dátumot. A klinikai kutatási proof of conceptnél a teszt konkrét volt: futtassunk végig egy valódi protokollt, a kimenetet értékeljék a koordinátorok, és becsüljük meg a vizsgálat előkészítéséből megspórolt időt. Az eredmény becsült 45 perc megtakarítás előkészítésenként, és világos alap a következő döntéshez.

Egy hasznosabb kérdés a bevezetéshez

Ahelyett, hogy azt kérdezné, kell-e a projektnek erősebb AI eszköz, kérdezze meg, mi akadályozza ma azt, hogy a folyamat megbízhatóan működjön.

A válasz gyakran a hatókör, a felelősség, a hozzáférés, a használat vagy a mérés lesz. Ezek korai rendezése hitelesebb utat teremt a pilottól a működő folyamatig.